SZERETETHANG GYERMEKJÓLÉTI

Közhasznú Egyesület Alapszabály

A SZERETETHANG GYERMEKJÓLÉTI Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és a következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: SZERETETHANG GYERMEKJÓLÉTI Közhasznú Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 4400 Nyíregyháza, Keleti Márton út 15.

3. Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére

4. Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet

5. Az Egyesület cél szerinti besorolása: 7. Szociális tevékenység

6. A közhasznúság fokozata: közhasznú

II. Az egyesület célja és közhasznú tevékenysége

1. Az egyesület nyilvántartásba kerülő célja és feladata:

• az ország egész területén családi napközik és bölcsődék alapítása és működtetése,

• a családi napközik és bölcsődék tevékenységének összefogása, szakmai felügyelete, intézményi hálózatos rendszerben való működtetése,

• ezen intézményi hálózatnak a székhelye a következő: 4400 Nyíregyháza, Keleti Márton út 15.

• Gyermekjóléti szempontból és az esélyegyenlőséget vizsgálva, a jelenlegi hiányos ellátórendszer fejlesztése, hogy a családok számára lehetővé váljon a gyermekfelügyelet biztosítása a szülő munkába állása, vagy az elhelyezkedését segítő képzésen való részvétel.

• Kisgyermekkori napközbeni ellátás biztosításával jelentősen csökkenteni lehet a gyermekek szocializációs hátrányait

• Gyermekbarát, biztonságos környezet, és a személyiség harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításának eredményeként a minőségi kisgyermekgondozás a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek szocializációs hátrányainak leküzdése

• Foglalkoztatáspolitikai szempontból a gondozási feladatot ellátó személyek foglalkoztatási inaktív státuszok megoldása, a családi napközi gondozó jogviszony ellátására felkészülve bekapcsolódnak a felnőttképzésbe, új szakmát tanulnak, amely későbbi életükben más személyes gondoskodást biztosító munkahely elfoglalását is lehetővé teszi,

• A családi napközik szolgáltatását igénybe vevő szülők számára lehetővé tenni, hogy gyermekük felügyeletét megoldva munkát vállalhassanak, vagy olyan képzésen vegyenek részt, amely elősegíti elhelyezkedésüket,

• A területfejlesztés és a hatékonyabb szolgáltatásszervezés kialakítása, elősegíti az adott terület gazdasági fejlődését, a közfeladat-ellátásban is résztvevő szociális, gazdasági kialakítását és erősítését,

• A családi napközi az alapellátáson túli szolgáltatásként – speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segíti a családokat,

• Kisgyermeket nevelő családok részbeni tehermentesítése, a gyermekek felügyeletének megoldása annak érdekében, hogy a szülők munkalehetőségeiket ki tudják használni abban a megnyugtató tudatban, hogy gyermekük napközben megfelelő ellátásban részesül: a gyermek egyéni szükségleteit figyelembe vevő napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör eredményeképpen.

• Széthullott családok egyesítése, illetve a széthullóban lévő családok megmentése.

• A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése,

• A szocializációs hátrányok leküzdése a közösségi nevelésen keresztül,

• Tanfolyamszervezés, felnőttoktatás, mellyel a munkanélküliség az alulképzettség problémája orvosolható, az átképzés lehetősége megoldhatóvá válik

• A hátrányos helyzetű településeken élők segítése, részükre színvonalas oktatási nevelési program szervezése,

• Kutatás-fejlesztés ezzel is elősegítve a jelenlegi tudományos élet fejlődését, valamint kutatásaink eredményével a szakmapolitikai döntéseket segíthessük.

2. Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 26. § c.) bekezdésében meghatározott alábbi közhasznú tevékenységeket végzi és támogatja:

- szociális tevékenység, családsegítés (Ksztv. 26.§ c.pont 2.alpont)

- gyermek- és ifjúságvédelem (Ksztv. 26§ c.pont 10.alpont),

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (Ksztv. 26.§ c pont. 4. alpont),

- tudományos tevékenység, kutatás (Ksztv. 26.§ c. pont 3.alpont),

- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (Ksztv.26.§ c.pont 11.alpont)

- egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, különös tekintettel a mentálhigiénés megelőzés és gondozás (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.tv. 37. § (3) bekezdés f., illetve 79. § b.,c. pont, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.tv. (a továbbiakban Ksztv.) 26.§ c.pont 1.alpont)

3. Az Egyesület működésének, szolgáltatásaink és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon, internetes weblapján, egyéb helyi sajtóban való közzététel útján biztosítja.

4. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárjaki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, ezt írásban kell kérelmezni.

5. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

1. Az Egyesület tanfolyamokat, előadásokat, szakmai összejöveteleket, ifjúsági és gyermekprogramokat, táborokat és egyéb fórumokat szervez.

1. Az Egyesület kapcsolatot tart más hasonló tevékenységet végző szervezetekkel.

1. Érdekképviseleti feladatkörében illetékes szervezetekhez történő javaslatokat terjeszt elő és egyedi kérelmeket támogat, valamint érdekképviseletekkel rendszeres kapcsolatot tart.

1. A közhasznú jelentése:

Az egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít, melynek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúság jelentés tartalmazza:

- a számviteli beszámolót

- a költségvetési támogatás felhasználását

- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

- a cél szerinti juttatások kimutatását,

- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznú jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Az egyesület köteles a közhasznúság jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. A közhasznú jelentés az egyesület honlapján kerül közzétételre www.kivihaz.hu

III. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

1. Az egyesület tagja lehet bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, valamint aki a jelen alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és a tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja.

1. A tagsági viszony ráutaló magatartásával az éves tagdíj befizetésével jön létre.

Az éves tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg.

1. A tagsági viszony megszűnik:

• kilépés esetén

• az esedékes tagsági díj határidőn belül történő meg nem fizetésével a tag halálával,

• a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

• az egyesület megszűnésével.

A tagsági viszony megszűnésével kapcsolatos eljárás az elnökség hatáskörébe tartozik. Az elnök – a tagdíjfizetés határidejét követően – megállapítja, hogy mely tag nem tett eleget fizetési kötelezettségének. Ezen tagokat az elnök postai úton a tagdíjfizetés 15 napos póthatáridő tűzésével felhívja. A felhívás ellenére tagdíjfizetési hátralékban maradt tagok vonatkozásában az elnökség olyan tartalmú határozatot hoz, mely szerint megállapítja, hogy a nem fizető tagok tagsági viszonya megszűnt. A tagsági viszony megszűnésének dátuma ezen esetben az elnökségi határozat kelte.

– ebben az esetben az elnökség határozatával szemben 15 napon belül a közgyűléshez benyújtott jogorvoslattal lehet élni.

IV. A tagok főbb jogai és kötelezettségei

1. Az egyesület tagja jogosult:

• az egyesület célja és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni a közgyűlés előtt,

• a döntésekben szavazati joggal rész venni,

• az egyesület tevékenységében, szakmai és egyéb rendezvényein részt venni,

• választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe.

• Jogi személy tagok jogaikat és kötelességeiket képviselőjükön keresztül gyakorolják.

1. Az egyesület tagja köteles:

• a szervezeti életben részt venni, tisztségbe való megválasztása esetén ezt a legjobb képességei szerint ellátni,

• a közgyűlés által meghatározott tagsági díjat a tárgyév március 31. napjáig megfizetni.

V. Az egyesület szervezete és működése

Az egyesület vezető szervei: a közgyűlés és az elnökség.

A várható éves bevétel nem fogja elérni az 5 millió Ft-ot ezért felügyelő bizottság nem kerül kijelölésre.

1. Közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely valamennyi tagból áll.

A közgyűlés évente legalább egyszer ül össze.

A közgyűlést össze kell hívni, ha a tagság egyharmada a cél megjelölésével írásban kéri.

A rendes közgyűlést minden év március 30.-ig össze kell hívni.

A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.

Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

Mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlést az elnökség hívja össze, a közgyűlést az elnök vagy a közgyűlés által meghatározott levezető elnök vezeti le.

A közgyűlés ülései nyilvánosak.

A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok fel plusz egy fő tag jelen van.

A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.

A közgyűlés határozatképtelensége miatt megismételt újabb közgyűlés az első közgyűlésen napirendre tűzött ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlésre a tagok újra meghívót kapnak, mely azt a figyelmeztetést is tartalmazza, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt.

A közgyűlés az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveit, tisztségviselőit nyílt szavazással választja.

A közgyűlés jogosult:

• nyílt szavazással megválasztani az egyesület elnökségét,

• az elnökség tagjait nyílt szavazással felmenteni, lemondását tudomásul venni,

• az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó tevékenységeket elhatározni és azt végezni,

• az alapszabályt megállapítani és azt módosítani,

• az évi költségvetést meghatározni,

• az éves beszámolót elfogadni,

• az egyesület más egyesülettel való egyesülését, úgyszintén feloszlását kimondani,

• az évi tagdíj mértékét meghatározni,

• az egyesület közhasznúsági jelentését elfogadni.

2. Elnökség

Az elnökség 3 tagból áll: elnökből, elnökhelyettesből és titkárból.

Az elnökség tagja lehet bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár,

- amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

-közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be –annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem rendezte.

Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az egyesület elnökségi tagjait a közgyűlés nyílt szavazással választja, a tagok egyszerű szótöbbségével (50% plusz 1 fő).

Az elnökség az egyesület intéző és képviseleti szerve, elnökből, elnökhelyettesből és titkárból áll.

Az elnökség évente legalább egy alkalommal ülésezik.

Az elnökségi ülést az elnök hívja össze annak tervezett időpontját megelőző legalább 5 nappal a tagok részére személyesen átadott vagy ajánlott levélként megküldött írásbeli meghívóval. A meghívónak tartalmaznia kell az elnökségi ülés tervezett napirendjét, amely napirendről az elnökségi ülés nem térhet el kivéve, ha az ülésen az elnökség valamennyi tagja megjelent és jelenlévők a napirend ellen nem tiltakoznak.

Az elnök akadályoztatása esetén az elnökség összehívására az elnökség bármely tagja jogosult.

Írásbeli jognyilatkozatot az elnökhelyettes csak a tiktárral együttesen tehet.

Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább két elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatképtelensége esetén azonos napirenddel újabb ülést kell tartani a sikertelen elnökségi ülés időpontjától számított 5 napon belül.

Az elnökség határozatait egyhangúlag hozza meg.

Az elnökségi ülés nyilvános, azon bárki korlátozás nélkül részt vehet.

Az egyesület nyilvántartását, mely tartalmazza az elnökség és a közgyűlés döntéseinek tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést ellenzők és támogatók számarányát Fodor Sándorné titkár vezeti.

Titkos szavazás szükséges, ha az elnökség egyszerű szótöbbséggel így határoz.

Az elnökség határozatait az érintettekkel írásban közli, mely tartalmazza az elnökség határozatain kívül a közgyűlés határozatait is. Az Egyesület az elnökség és a közgyűlés döntéseit internetes honlapon hozza nyilvánosságra: www.kivihaz.hu .

Az egyesület elnöke 2009. január 30. napjától számított 5 éves időtartamra:

Domokosné Petromán Andrea

(anyja neve: Tóth Margit, Lakcím: 4400 Nyíregyháza, Keleti Márton út 15)

Az elnök szervezi, irányítja a szervezet munkáját, munkájáról a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja és jelentősebb kérdésekben köteles állásfoglalást kérni. A közgyűlést az elnök köteles – annak feltételeinek megléte esetén – összehívni. Az elnök képviseli az egyesületet hatóságok, bíróságok és harmadik személyek előtt.

A bankszámla feletti rendelkezéshez Domokosné Petromán Andrea elnök és Petrománné Veres Éva elnökhelyettes együttes aláírása szükséges.

Az egyesület elnöke a testületi szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

Az elnök feladata: szervezi és intézi továbbá az egyesület ügyeit, gondoskodik a szervezet feladatainak elvégzéséről, kezeli a szervezet rendelkezése alatt álló pénzeszközöket, elkészíti vagy elkészítteti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót.

Az elnökhelyettes feladata:

Az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki teendőket, a titkárral közösen szervezi a

szolgálatok ellátását. Vezeti a tagnyilvántartást.

Az elnökhelyettes számára a közgyűlés és az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata

további feladatokat állapíthat meg.

A titkár feladata:

A konkrét operatív helyzet figyelembe vételével szervezi a szolgálatok ellátását.

A titkár számára a közgyűlés és az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata további

feladatokat állapíthat meg.

Az egyesület elnökségének további tagjai 2009. január 30. napjától számított 5 éves időtartamra:

Elnökhelyettes:

Petrománné Veres Éva

(anyja neve: Harsányi Éva Lakcím: 4400 Nyíregyháza, Bogyó út 30.)

Titkár:

Fodor Sándorné

(anyja neve: Ladik Margit, Lakcím: 4324 Kállósemjén, Ady E. út 43/a)

4. Összeférhetetlenségi szabályok:

Nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki :

- közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

- vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetett előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

- egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk.685.§.b.pont) ugyanannál a szervezetnék a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

Az elnökségi tag felmentése:

Az elnökség tagját a közgyűlés felmenti, ha a jelen alapszabályban foglalt összeférhetetlenségi ok bekövetkezik vagy valamely elnökségi tagot bármely bűncselekmény miatt jogerősen elítélik. A felmentést bármely egyesületi tag kezdeményezheti az elnöknek vagy ha éppen az Ő felmentése a kérelem tárgya, akkor bármely mási elnökségi tagnak írott írásbeli kérelemben.

Ilyen irányú kérelem kézhezvételét követően az elnökségi tag, aki a kérelmet kézhez vette, köteles a kézhezvételtől számított 3 napon belül közgyűlést összehívni 25 napon belüli időpontra, annak fentebb részleletezett szabályai szerint.

A tagokat a közgyűlés menti fel egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával.

VI. Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület vagyona elsősorban a tagdíjakból, magán és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, állami normatíva igényléséből képződik.

Az egyesület elnöksége feladatait díjazás ellenében látja el, indokolt készkiadásainak megtérítésére igényt tarthat.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával fele. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, azonban e tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti.

Gazdálkodása során elért eredményt az okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.

VII. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik feloszlással, más egyesülettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.

Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a közgyűlés rendelkezik azzal, hogy azt az egyesület céljával összhangban álló közérdekű célra kell fordítani. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

VIII. Az egyesület egyszeri hozzájárulása és tagdíja

Az egyesület tagság feltétele a tagdíj folyamatos fizetése.

Az egyesületi tagdíj összegét, fizetésének módját az alakuló közgyűlés, majd a közgyűlés állapítja meg. A tagdíj az egyesület működési feltétel biztosítását szolgálja. Az alakuló ülés a tagdíja évente 3.000.-Ft összegben állapította meg. Az egyesületbe belépők a belépés időpontjától a teljes évi tagdíjat kötelesek megfizetni az esedékes év december 30. napjával bezáróan.

XI. Záró rendelkezések

Az egyesület a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság általi nyilvántartásba vételével jön létre. Az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékeltekkel együtt az Egyesület alapszabályát benyújtja.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. Rendelkezései az irányadóak.

Az egyesület alapszabályát az alapító tagok a 2009.január 10-én Nyíregyháza, Keleti Márton út 15. sz. alatt tartott alakuló Közgyűlése egyhangúlag jóváhagyta.

Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet. Domokosné Petromán Andrea elnökkel történő előzetes egyeztetés követően az egyesület székhelyén.

Nyíregyháza, 2009. január 30.

Domokosné Petromán Andrea
Elnök